edinka blogja
Az életről ami valós , csak kevesen látják így!
Fogadd el...
2010. Ápr. 12, hétfő 15:59
¤ "Fogadd el végre,hogy ér kudarc.És századszorra állsz fel,akkor is tovább
kell menni.Értsd meg,hogy mindenki sír este és senki sem boldog mindig.Hogy
maga az élet miért ilyen,igen szeretném tudni.Szeretném tudni,miért azok az
emberek hagytak cserbe,akikben a legjobban bíztam és miért az nem figyel,akit
szeretek.És miért rohan el és miért veszít el mindent az ember.De egyet tudok
ezzel,ami menni akar,annak mennie kell és aki eltudott menni,azt soha többet
nem kell,hogy se lássam se keressem,ha eltudott menni úgy volt a jó.Szeretnék
hinni a csodákban,de már már mind kifakult és a szabadságot pedig elzárták
valahova,és nem találom a dolgokra a megoldást.Mégis mosolyogva kelek még ha
fáj is és nem akarom,hogy bárki is megkérdezze.Mi történt. Nincs sajnáltra szükség.Az igazság az,majd egy nap újra szerelmes leszek."
kell menni.Értsd meg,hogy mindenki sír este és senki sem boldog mindig.Hogy
maga az élet miért ilyen,igen szeretném tudni.Szeretném tudni,miért azok az
emberek hagytak cserbe,akikben a legjobban bíztam és miért az nem figyel,akit
szeretek.És miért rohan el és miért veszít el mindent az ember.De egyet tudok
ezzel,ami menni akar,annak mennie kell és aki eltudott menni,azt soha többet
nem kell,hogy se lássam se keressem,ha eltudott menni úgy volt a jó.Szeretnék
hinni a csodákban,de már már mind kifakult és a szabadságot pedig elzárták
valahova,és nem találom a dolgokra a megoldást.Mégis mosolyogva kelek még ha
fáj is és nem akarom,hogy bárki is megkérdezze.Mi történt. Nincs sajnáltra szükség.Az igazság az,majd egy nap újra szerelmes leszek."
vidám és szomorú
2010. Ápr. 12, hétfő 15:49
¤ "Ott akarok melletted lenni, mikor reggel van, csak nézni, mikor
nyújtózól egy nagyot, ásítasz és félálomban megölelsz s hozzám bújsz;
mindezt ébren- éberen akarom végignézni. Majd kiszáradt száddal,
gyengéden adsz egy puszit a homlokomra és a fülembe durmogsz mint egy
maci. Ott akarok lenni melletted, mikor kijössz a zuhany alól és vizes,
félig pucér testeddel mögém állsz és a nyakamat puszilgatod, mikor én a
kávét csinálom a reggeli zurzavarban. Ott akarok lenni melletted
miközben elmész és nézni akarom ahogyan becsukod az ajtót.
Ott akarok lenni melletted, mikor hazajössz, megölelsz és elmondod hogy
milyen volt a napod. Ott akarok lenni melletted és nézni, hogy miként
nézel rám. Melletted akarok lenni, amikor álmosan iszod a kakaódat,
miközben a TV- ben agybutító musorokat nézünk és hozzádbújni, akkor
amikor semmi dolgom sincs és érezni, hogy biztonságot adsz, biztonságot
ad tested melegsége és lágysága.
Melletted akarok lenni miközben nevetsz és együtt akarok veled nevetni és egymáson nevetni; egymás butaságán.
Veled akarok lenni, mikor valami fáj, vagy ha megbántott valaki.
Veled akarok lenni, moziba menni, eljátszani hogy hogyan ismerkedtünk meg, újra s ÚJRA.
Melletted akarok lenni minden este és reggel, melletted elaludni,
hozzádbújni, "miért"- eket feltenni , mint egy 5 éves kisgyerek.
Magabiztosságod mellett eljátszani egy kislányt, aki semmit sem ért,
csak azt tudja elmondani, hogy mennyire szeret és becsül. Nézni akarom
nap mint nap, ahogy megmosod a fogad, ahogy felöltözöl, befújod magad a
parfümöddel.
Veled akarok lenni, amikor beteg vagy és megcsókolni téged és nem
érdekelne ha elkapnám; mégha halálos beteg is lennél. Ha az lennél,
akkor addig csókolnálak, míg el nem kapom, hisz ha elvesztenélek, akkor
nem lennék senki sem. Veled halnék meg, hisz az életem nélküled semmit
sem érne. Nem tudnám elviselni a hiányodat, hisz akkor minden nap arra
gondolnék, hogy veled akarok lenni, minden áldott nap és nézni, hogy
mit- miért- hogyan csinálsz.
Veled akarok lenni ráncosan, öreg, ráncos boröddel is bearanyoznád
minden napom, hisz arra emlékeznék mindig, amikor megismertelek.-
Fiatalon.
Egyszer mikor ott voltál nálam, csak nézetelek. Veled akartam lenni, de
te nem velem. Néztelek mikor felkeltél, nem adtál puszit a homlokomra,
nem bújtál senkihez, hisz egyedül feküdtél az ágyadban és nem velem. Az
ajtó küszöbén álltam és félve kukucskáltam befelé. Eszembe jutott a
múlt, s még sok más egyéb. Végig néztem ahogy fogat mosol, s közben én
a napi rutinommal csináltam a kávét. Veled akartam lenni, s addig veled
is voltam, s néztem, miként az utolsó boröndödet viszed ki az ajtón.
Néztem mikor kimentél, s nem tettem semmit, nem akadályoztalak meg
utadban. Néztelek mikor visszaadtad a kulcsod, halkan síros hanggal
megköszöntem. Majd kiléptél az ajtón, s néztelek ahogy örökre becsukod
azt."
nyújtózól egy nagyot, ásítasz és félálomban megölelsz s hozzám bújsz;
mindezt ébren- éberen akarom végignézni. Majd kiszáradt száddal,
gyengéden adsz egy puszit a homlokomra és a fülembe durmogsz mint egy
maci. Ott akarok lenni melletted, mikor kijössz a zuhany alól és vizes,
félig pucér testeddel mögém állsz és a nyakamat puszilgatod, mikor én a
kávét csinálom a reggeli zurzavarban. Ott akarok lenni melletted
miközben elmész és nézni akarom ahogyan becsukod az ajtót.
Ott akarok lenni melletted, mikor hazajössz, megölelsz és elmondod hogy
milyen volt a napod. Ott akarok lenni melletted és nézni, hogy miként
nézel rám. Melletted akarok lenni, amikor álmosan iszod a kakaódat,
miközben a TV- ben agybutító musorokat nézünk és hozzádbújni, akkor
amikor semmi dolgom sincs és érezni, hogy biztonságot adsz, biztonságot
ad tested melegsége és lágysága.
Melletted akarok lenni miközben nevetsz és együtt akarok veled nevetni és egymáson nevetni; egymás butaságán.
Veled akarok lenni, mikor valami fáj, vagy ha megbántott valaki.
Veled akarok lenni, moziba menni, eljátszani hogy hogyan ismerkedtünk meg, újra s ÚJRA.
Melletted akarok lenni minden este és reggel, melletted elaludni,
hozzádbújni, "miért"- eket feltenni , mint egy 5 éves kisgyerek.
Magabiztosságod mellett eljátszani egy kislányt, aki semmit sem ért,
csak azt tudja elmondani, hogy mennyire szeret és becsül. Nézni akarom
nap mint nap, ahogy megmosod a fogad, ahogy felöltözöl, befújod magad a
parfümöddel.
Veled akarok lenni, amikor beteg vagy és megcsókolni téged és nem
érdekelne ha elkapnám; mégha halálos beteg is lennél. Ha az lennél,
akkor addig csókolnálak, míg el nem kapom, hisz ha elvesztenélek, akkor
nem lennék senki sem. Veled halnék meg, hisz az életem nélküled semmit
sem érne. Nem tudnám elviselni a hiányodat, hisz akkor minden nap arra
gondolnék, hogy veled akarok lenni, minden áldott nap és nézni, hogy
mit- miért- hogyan csinálsz.
Veled akarok lenni ráncosan, öreg, ráncos boröddel is bearanyoznád
minden napom, hisz arra emlékeznék mindig, amikor megismertelek.-
Fiatalon.
Egyszer mikor ott voltál nálam, csak nézetelek. Veled akartam lenni, de
te nem velem. Néztelek mikor felkeltél, nem adtál puszit a homlokomra,
nem bújtál senkihez, hisz egyedül feküdtél az ágyadban és nem velem. Az
ajtó küszöbén álltam és félve kukucskáltam befelé. Eszembe jutott a
múlt, s még sok más egyéb. Végig néztem ahogy fogat mosol, s közben én
a napi rutinommal csináltam a kávét. Veled akartam lenni, s addig veled
is voltam, s néztem, miként az utolsó boröndödet viszed ki az ajtón.
Néztem mikor kimentél, s nem tettem semmit, nem akadályoztalak meg
utadban. Néztelek mikor visszaadtad a kulcsod, halkan síros hanggal
megköszöntem. Majd kiléptél az ajtón, s néztelek ahogy örökre becsukod
azt."
szeee
2010. Ápr. 12, hétfő 15:39
¤ -Szeretsz?
-Nem tudom.
-Miért nem?
-Nem vagyok biztos.
-Kételyek?
-Azok.
-Akkor mit érzel?
-Ez
bonyolult. Néha hiányzol, nem bírom ha nem vagy velem. Szükségem van a
jelenlétedre, még ha nem is nézek rád. Néha ellöklek, mert félek.
Megijedek tőled, pedig nem bántasz. Néha futnék veled akármeddig,
akárhova...csakhogy együtt lehessünk. Néha úgy érzem, nem jó, ha itt
vagy, vagy nézel, mert elvársz dolgokat. Lehet, hogy nem tudom
megtenni. A szívem megszakad, ha mással látlak, de nem szólok egyetlen
szót sem. Csak elsétálok... Nem tudok soha haragudni rád úgy
igazán. Pedig lehet, hogy olyat tettél, amiért másnak már nem jutna a
bocsánatomból. Néha ha rád gondolok sírok, néha nevetek, néha ordítok,
de aztán megint ott a mosoly az arcomon. Lehetne egyszerű, de nem...ez
bonyolult.
-Akkor szeretsz?
-Nem tudom.
-Miért nem?
-Nem vagyok biztos.
-Kételyek?
-Azok.
-Akkor mit érzel?
-Ez
bonyolult. Néha hiányzol, nem bírom ha nem vagy velem. Szükségem van a
jelenlétedre, még ha nem is nézek rád. Néha ellöklek, mert félek.
Megijedek tőled, pedig nem bántasz. Néha futnék veled akármeddig,
akárhova...csakhogy együtt lehessünk. Néha úgy érzem, nem jó, ha itt
vagy, vagy nézel, mert elvársz dolgokat. Lehet, hogy nem tudom
megtenni. A szívem megszakad, ha mással látlak, de nem szólok egyetlen
szót sem. Csak elsétálok... Nem tudok soha haragudni rád úgy
igazán. Pedig lehet, hogy olyat tettél, amiért másnak már nem jutna a
bocsánatomból. Néha ha rád gondolok sírok, néha nevetek, néha ordítok,
de aztán megint ott a mosoly az arcomon. Lehetne egyszerű, de nem...ez
bonyolult.
-Akkor szeretsz?
- Azt hiszem...
Szeretsz????
2010. Ápr. 12, hétfő 14:54
¤ -Szeretsz?
-Nem tudom.
-Miért nem?
-Nem vagyok biztos.
-Kételyek?
-Azok.
-Akkor mit érzel?
-Ez
bonyolult. Néha hiányzol, nem bírom ha nem vagy velem. Szükségem van a
jelenlétedre, még ha nem is nézek rád. Néha ellöklek, mert félek.
Megijedek tőled, pedig nem bántasz. Néha futnék veled akármeddig,
akárhova...csakhogy együtt lehessünk. Néha úgy érzem, nem jó, ha itt
vagy, vagy nézel, mert elvársz dolgokat. Lehet, hogy nem tudom
megtenni. A szívem megszakad, ha mással látlak, de nem szólok egyetlen
szót sem. Csak elsétálok... Nem tudok soha haragudni rád úgy
igazán. Pedig lehet, hogy olyat tettél, amiért másnak már nem jutna a
bocsánatomból. Néha ha rád gondolok sírok, néha nevetek, néha ordítok,
de aztán megint ott a mosoly az arcomon. Lehetne egyszerű, de nem...ez
bonyolult.
-Akkor szeretsz?
-Nem tudom.
-Miért nem?
-Nem vagyok biztos.
-Kételyek?
-Azok.
-Akkor mit érzel?
-Ez
bonyolult. Néha hiányzol, nem bírom ha nem vagy velem. Szükségem van a
jelenlétedre, még ha nem is nézek rád. Néha ellöklek, mert félek.
Megijedek tőled, pedig nem bántasz. Néha futnék veled akármeddig,
akárhova...csakhogy együtt lehessünk. Néha úgy érzem, nem jó, ha itt
vagy, vagy nézel, mert elvársz dolgokat. Lehet, hogy nem tudom
megtenni. A szívem megszakad, ha mással látlak, de nem szólok egyetlen
szót sem. Csak elsétálok... Nem tudok soha haragudni rád úgy
igazán. Pedig lehet, hogy olyat tettél, amiért másnak már nem jutna a
bocsánatomból. Néha ha rád gondolok sírok, néha nevetek, néha ordítok,
de aztán megint ott a mosoly az arcomon. Lehetne egyszerű, de nem...ez
bonyolult.
-Akkor szeretsz?
- Azt hiszem...
Vedd tudomásul...
2010. Ápr. 12, hétfő 14:51
¤ Amikor tudod, hogy nem jön mégis várod.
Amikor tudod, hogy kár volt az egész, mégse bánod.
Amikor meglátod, s hevesebben dobog a szíved.
Amikor érzed, hogy érte remeg két kezed.
Amikor várod, hogy újra eljöjjön a pillanat.
Amikor várod, hangját és szavait.
Amikor naponta felidézed magadban az együtt tölött órák emlékeit.
Amikor nézed mosolyát és két szemét.
Amikor vágysz arra, hogy megint feléd nyujtsa két kezét.
Amikor nem bírod már hiszen kavarognak benned a szavak.
Amikor közeledben van és alig bírod türtőztetni magad.
Amikor elhiszed, hogy míg együtt voltatok ő is megőrült érted.
Amikor jó lenne, ha újra veled lenne.
Amikor már önmagaddal harcolsz ellene.
Amikor rájössz, hogy mit sem ér a józan ész.
Amikor döntesz, hogy miért is ne hiszen egyszer élsz.
Amikor világossá válik, hogy bármily rossz, és mégis jó neked.
Akkor vedd tudomásul, hiába
tagadod, igen is s z e r e t e d...
Amikor tudod, hogy kár volt az egész, mégse bánod.
Amikor meglátod, s hevesebben dobog a szíved.
Amikor érzed, hogy érte remeg két kezed.
Amikor várod, hogy újra eljöjjön a pillanat.
Amikor várod, hangját és szavait.
Amikor naponta felidézed magadban az együtt tölött órák emlékeit.
Amikor nézed mosolyát és két szemét.
Amikor vágysz arra, hogy megint feléd nyujtsa két kezét.
Amikor nem bírod már hiszen kavarognak benned a szavak.
Amikor közeledben van és alig bírod türtőztetni magad.
Amikor elhiszed, hogy míg együtt voltatok ő is megőrült érted.
Amikor jó lenne, ha újra veled lenne.
Amikor már önmagaddal harcolsz ellene.
Amikor rájössz, hogy mit sem ér a józan ész.
Amikor döntesz, hogy miért is ne hiszen egyszer élsz.
Amikor világossá válik, hogy bármily rossz, és mégis jó neked.
Akkor vedd tudomásul, hiába
tagadod, igen is s z e r e t e d...
É milyen igaz
2010. Ápr. 12, hétfő 14:48
¤ Csalódni kell, hogy boldog lehess,
Gyűlölni, hogy újra szeress.
Kell tudni kacagni, sírni,
Valakit megunni, és újra visszahívni.
Csalódni kell sokszor, ezerszer,
Hogy boldog lehess, csak egyetlen egyszer.
Igaz barát az...
2010. Ápr. 12, hétfő 14:29
"Azt kérded, ki az igazi, ki a valódi barát? Az, akinek megérted minden kimondott és hang nélküli szavát. Kinek szemébe nézve meglátod minden apró baját, kit csendesen megvigasztalsz, ha könny borítja arcát, ha ok nélkül bezárkózik, te átmászod hallgatása falát, kinek nem hagyod, hogy egyedül vívja kilátástalan harcát. Kinek villanásnyi mosolya, apró kis öröme elüzi minden bánatod, s köztetek nincs olyan, hogy alulmúlod őt, vagy túlszárnyalod. Kinek látványa szívedet és lelkedet melengeti, kivel jó a csend szavát hallgatni, s együtt merengeni. Kinek nem számít, mit vétesz, kis-e, vagy nagy hibát, kivel ha beszélhetsz, könnyebbé válik ez a nehéz világ. Az az igazi barát, kit szeretsz, tisztelsz, csodálsz, s ha választásra kerül sor, te szó nélkül mellé állsz. Az a barát, kinek egy kedves szava többet ér a világ összes, minden kincsénél. Az a barát, kinek öröme az örömöd, bánata a bánatod, kinek barátságát minden körülmény közt vállalod."
Barátság
2010. Ápr. 12, hétfő 14:18
Lehet, hogy egyszer minden befejeződik...
De a barátságunkkal mindent felépítünk újra,
Mindig más alakban,
Minden pillanat egyedi és feledhetetlen,
Melyet együtt élünk át, és egymásra örökké emlékezünBizalom
2010. Ápr. 12, hétfő 14:12
A bizalom nem csak egy szó,
mit kimondani is nehéz.
A bizalom egy törékeny kincs,
mi nagyon könnyen odavész.
A bizalom egy hosszú út,
melyen mi is végigmegyünk,
S hogy nehéz lesz-e járni rajta,
attól is függ, mi mit teszünk.
A bizalom a legnagyobb díj,
mit másoktól kaphatunk,
S bizony e ritka kincsért sokszor
nagy árat adunk.
A bizalom az egyetlen út
egy másik ember szívébe.
S csak akkor tudjuk mennyit ér,
ha már mindennek vége.
A bizalom egy fájdalmas érzés,
mert bízni csak szeretve tudunk,
S a szeretetben a legszebb az,
ha a másiktól bizalmat kapunk.
Képzelet
2010. Márc. 29, hétfő 13:06
Valaki hiányzik,
aki nem lehet veled,
De mégis veled van, mert őrzi a Képzelet
Valakit keresel S megtalálod Őt?
Az édeset, a jót, a kedvest, éltetőt?
Repülnél hozzá, de még nem lehet
Mert akadályt gördít eléd az Életed
Sorsod útjai kiszámíthatatlanok,
Azonban gondolataidnak célja van,
Azok nem bezárt rabok
S felrepülsz újra, mint a madár
S mire Te felébredsz,
Képzeleted már messze jár
Zakatol Képzeleted egyre
Utat tör magának a Végtelenbe
Bolyongsz a világban, messze, csak messze
S hiszed, hogy egyszer valahol
Rátalálsz a Kedvesedre
Aki vár Rád
S Te simogatod őt
Talán ez ad Számodra
A Holnaphoz Erőt
aki nem lehet veled,
De mégis veled van, mert őrzi a Képzelet
Valakit keresel S megtalálod Őt?
Az édeset, a jót, a kedvest, éltetőt?
Repülnél hozzá, de még nem lehet
Mert akadályt gördít eléd az Életed
Sorsod útjai kiszámíthatatlanok,
Azonban gondolataidnak célja van,
Azok nem bezárt rabok
S felrepülsz újra, mint a madár
S mire Te felébredsz,
Képzeleted már messze jár
Zakatol Képzeleted egyre
Utat tör magának a Végtelenbe
Bolyongsz a világban, messze, csak messze
S hiszed, hogy egyszer valahol
Rátalálsz a Kedvesedre
Aki vár Rád
S Te simogatod őt
Talán ez ad Számodra
A Holnaphoz Erőt
Kategóriák
Olvasói hozzászólások
- Sokak vannak így ha titkolják is...
- (1) - love_me - 2010/03/07
- IDÉZETEK
- (1) - helgano1 - 2009/12/26
Korábbi bejegyzések
Archívum
Hasznos linkek
Powered by B13 Blog | Design By Newconcept (DBN) | Sitebuilder 24
Copyright ©2004-2005 B13.hu Minden jog fenntartva.
A Blogot szerkeszti(k): edinka
Copyright ©2004-2005 B13.hu Minden jog fenntartva.
A Blogot szerkeszti(k): edinka